Rozalinda Lelkecske

Apai nagymamámtól kaptam a blog címéül is használt Rozalinda Lelkecske becenevet.

Ezt az oldalt a sütési, főzési, szappankészítési azaz mindenféle alkotási tevékenységem kiírására kezdtem el használni, kiegészítve mindennapjaim élményeivel, lelkem rezdüléseivel.
Most már csak ez utóbbiak teszik ki írásaim nagy részét.

Imádok olvasni, futni, kirándulni, beszélgetni és nevetni!

Szeretem a pszichológiát, a spiritualitást és mindent ami közelebb vihet önmagamhoz.

2012. szeptember 5., szerda

Tejszínes-spenóttal leöntött csirke paradicsomsalátával

Ma ismét jó korán voltam reggel futni, még sötét volt, de aztán szépen lassan kivilágosodott! Imádom! ;))) Igaz, hogy most már majd'leragad a szemem, de megéri.

Futás után elindítottam a Családot isibe, oviba és munkába, majd pakolásztam, s készültem én is dolgozni. Reggelire a magvas kenyeremből ettem mi mással mint padlizsánpástétommal! ;))))

Mivel úgy volt, hogy későn érek haza, Pestre a zabpelyhes kekszemből vittem magamnak, amivel meg is kínáltam két Kolléganőt, akik közül az egyik szerintem csak udvariasságból, míg másikuk őszintén mondta, hogy ízlik. Utóbbit azért is gondolom, mert jó sokat elfogadott és szívesen ette, nem csak egyet úgy ímmel-ámmal, azt várva, mikor fordulok el, hogy ki tudja köpni... ;D

Az oviba is vittem tegnap délben a magos kenyérből és a mandulás-vanília krémes sütiből. Soma kedvenc Óvónénije nagyon aranyos volt. A sütire egyből mondta, hogy finom volt, míg a "kenyérre" annyit mondott, hogy érdekes, egy kicsit száraz, de jó mert nagyon laktat és biztos lehet tőle fogyni, mert sokáig kell rágni....! ;DDD Hát én sem magában eszem, hanem kb. két ujjnyi vastag padlizsánkrémmel, vagy sajtkrémmel! Így azért már csúszik... ;)

Hazafelé már nagyon éhes voltam és az autópályán végig csirkecombokról fantáziáltam. Mivel nem akartam csak húst enni, de mással nem akartam most időt tölteni, így mihelyt hazaértem, megmostam a csirkedobverőket, bacon-t alá fektetve besózva, borsozva jénaiba helyeztem őket. Jó sok lila hagymát szeltem rá, majd fólia alatt egy háromnegyed órát sütöttem. Ezután a tejszínnel összekevert spenótot ráöntve még jó fél órát sütöttem... Hmmmmm! Isteni lett! A spenótot és a hagymákat inkább én, mint a husit mindenki szívesen és jó étvággyal ette! A már korábban leírt paradicsomsalátát készítettem hozzá így tényleg laktató főétel lett. A lila hagyma teli találat! Eddig minden átvette az ízét és az nagyon jó!

Kár, hogy mindenki azt ajánlja, hogy már ne fussak a vasárnapi félmaraton előtt, nem is tudom mit fogok reggel csinálni... Talán valami finomat! ;)

2 megjegyzés:

  1. Talán ha javasolhatom, hogy pihenj, "aludj" tovább... vagy esetleg csinálj valami sportos reggelit ami nem telít el. Én is azt tanácsolom, hogy ne fuss a maraton előtti napon, mert nem leszel igazán fitt és kipihent a nagy megmérettetésre. Még akkor is ha minden nap futsz..., de most egyszer nagyobb távot fogsz futni, így jó előtte a pihenés... na már megint szómenése van az unokaöcsédnek :P

    VálaszTörlés
  2. Helyes! Imádom! ;)))) Hát jó, de olyan jó futni... Már most rossz, hogy nem megyek reggel...

    VálaszTörlés