Rozalinda Lelkecske

Apai nagymamámtól kaptam a blog címéül is használt Rozalinda Lelkecske becenevet.

Ezt az oldalt a sütési, főzési, szappankészítési azaz mindenféle alkotási tevékenységem kiírására kezdtem el használni, kiegészítve mindennapjaim élményeivel, lelkem rezdüléseivel.
Most már csak ez utóbbiak teszik ki írásaim nagy részét.

Imádok olvasni, futni, kirándulni, beszélgetni és nevetni!

Szeretem a pszichológiát, a spiritualitást és mindent ami közelebb vihet önmagamhoz.

2012. szeptember 11., kedd

Kolbászos pogácsa (???)

A kostolók
Tatabányán voltam ma dolgozni. Kalandos volt az utam, mert még sosem voltam ott egyedül, így mikor az M3-on kiderült, hogy nem működik az a drága, az az édes GPS-m...! Hát megijedtem egy kicsit, s azon kezdtem el tanakodni, hogy vajon M1 vagy M7. Mivel közönség nem volt, a számítógép már elvette az egyetlen lehetőséget a GPS személyében, maradt a telefonos segítség kérés... Már nem emlékszem melyiken kellett mennem, csak arra, hogy a jobb oldalin... ;)))) Nagyon jó volt ezután! Dombok, völgyek, sebesség, egyedüllét, napsütés, tavaszi -az!-, őszi színkavalkád...hmmm, Isteni volt!

Hazafelé érdekes mód sokkal hamarabb hazaértem. Ugyanazon az útszakaszon vezetett a Félmaraton egy része is, s érdekes mód, most valahogy gyorsabban haladtam és kevesebb fáradtsággal... Ki érti ezt?! De annyira jó volt úgy kinézni, hogy én itt futottam ám!!!! ;))) 

Beugrottam a Férjemhez is az irodába, gondoltam meglepem, de nem sikerült. Üres volt az irodája... Vagyis, majdnem. Ugyan nem fogadott örök hűséget a paleo életmódhoz, de az, hogy üzenőpapír keresés közben mindenféle kenyérkék bújnak meg a fiókjában...!? Felér egy hűtlenséggel! Bár ha ez ennyiben marad, megbocsátok. ;)))) Szegény Emberem, nem lehet könnyű velem.

Miután elmentem Simiért, Anna is hazaért és hármasban levonultunk a közeli boltba. Állatira kívántam a jó zsíros ételt, ezért vettem fini kolbászt és disznósajtot. Így mikor hazaértünk ettem egy kis kolbit disznósajttal, majd egy kis disznósajtot kolbival. Isteni volt. 

Este, hogy mégis süssek valamit finomat, összedolgoztam négy .... nem írom le mit. Nem akarja ezt senki más megsütni. ;))) Szóval kolbászos pogácsát akartam készíteni. Végül meg is csináltam, de a kolbászt leszámítva...hát ez az első szénhidrátmentes sütésem ami nagyon nem lett finom... ;))) Ott hibáztam el, hogy többségben van a lenmag. Nem javaslom. Lenmag ne legyen soha több olyan 30%-nál a keverékben, mert nincs olyan fini íze. Matyi ugyan kettőt-hármat is megevett, de aztán be is sokallt tőle. Simi egyből közölte, hogy hát ez nagyon xar.... Bocsi, tényleg nem is szoktunk csúnyán beszélni, nem tudom honnan szedi ezt a gyereeeeeek ... (  ;)))) Minden szülő ezt mondja!) , de szégyen ide, szégyen oda, ez volt a véleménye. Anna csak szolidan ott hagyta a tányérján... Bélám meg... Szegénykém szerintem vágyik az irodába... ;)))))))))))))))))))) Én persze bevállaltam, hogy megeszem. Persze, meg is fogom!

Vajon a kutyák emésztésének is jót tesz a lenmag...? 

1 megjegyzés:

  1. "Vajon a kutyák emésztésének is jót tesz a lenmag...?"

    Ha igazán érdekel eme fontos kérdés, akkor nézd meg az emésztésük végeredményét kutyasétáltatás, vagy udvartakarítás közben. Bár ha megette, akkor nem lehet gond... viszont ha legközelebb elé teszed és nem hajlandó megenni, akkor egyértelmű hogy a kutya se eszi meg a lenmagot...

    VálaszTörlés