Eszem ágában sincs reklámot csinálni sehol semminek ..., ami nem tetszik! ;)
Mert egyébként mit teszünk nap mint nap? Ha valami nem tetszik, mérgesek vagyunk vagy éppen nagyon elnyerte a tetszésünket és jó érzéssel töltött el, elmeséljük valakinek. S mit teszünk ezzel? Reklámozzuk! Úgy reklámozunk, hogy észre sem vesszük! De jó volt ez vagy az a film, de finom illata van ennek az öblítőnek, vagy de kedvesek voltak itt és itt... Folyamatosan és észre sem vesszük. Van persze negatív és pozitív reklám is. Ez egyébként semmi más, mint egyszerű tapasztalatcsere, még ha nem is tudatos.
Ahogy már többször is írtam, imádok a nagykerben vásárolni a Kőrösi Csoma végén. Igaz, hogy nem csillogó kocka járólapon kell sétálnom, csili-vili polcok között, de az áru szép és az ár kedvező! Régen ezért szerettem a Corát, mert oda már bemenni is jó volt... Igaz, ez az árakban is érződött.
Tegnap este Bélámmal elszöktünk másfél órára a gyerekektől, s elmentünk a Fogadóba Szadára. Szeretem azt a helyet és nem csak azért mert a Tulaj a Férjem gyerekkori jó barátja. Az a tapasztalatom, hogy ott bizony rend van. Rend van a pincéreknél, rend van magában az étteremben, s rend van a konyhán is. Előzékenyek és kedvesek a Pincérek, iszonyú mennyiségű és jó ízű ételt kapunk és szép a környezet is. Voltunk már Gödöllőn olyan helyen, ahol miután beleállt a Férjem szájpadlásába egy műanyag darabka, annyit nem mondtak, hogy: -Elnézést... Hát ez nem az a hely!
Tegnap maradékokat fogyasztottam, így nem készítettem új finomságot itthon. Az este viszont kárpótolt! Halászlét rendeltem. Hmmmmmmmm! Azt leszámítva, hogy iszonyatosan finom volt, én pedig mohó és majd' harmadfokú égési sérüléseket szereztem... Hát, nagyon jó volt!
Tavaly Karácsonykor történt nálunk, hogy a Férjem egy kissé elúszott a Karácsonyi ételek készítésével, s meggyorsítva a folyamatokat kuktában kezdte el főzni a halászlevet. Ezzel nem is lett volna probléma, ha ezt nem egy új kuktában teszi, tapasztalat nélkül. Nem tudta ugyanis, hogy ennél a fajtánál nem szabad felengedni a szelepet, mert robban... Hát ja. Robbant. Ugyan gyönyörű Karácsonyunk volt, de a röhögést alig-alig tudtuk visszafojtani a legfennköltebb pillanatokban is, amikor meg-megláttunk egy-egy kis haldarabot a Karácsonyfa ágain... ;))))))))))) Mert minden halászlés lett! Minden. A konyha az ülőgarnitúra, a fa... Minden. ;)))))))))))))))))) Gondolom a Szűcs Fogadójában ez nem így készült. ;)
Bélám a szokásos "európa legnagyobb bécsi szeletét" kérte és kértünk még egy kétszemélyes csülöktálat is. Már a levessel is jól laktam, de utána még kaptam egy kis csíkot a rántott húsiból, illetve csipegettem a csülök alól a sonka-hagyma-zöldborsó köretből is. Nagyon-nagyon finom volt! A jó hír, hogy elég sok maradt és azt hazahoztuk, így meg van a mai ebédem és szerintem a gyerekek uzsonnája is. ;))) Ez mondjuk akkor lenne igazán jó hír, ha nem imádnék a konyhában tenni-venni. Így ki kell találnom, mit és miért fogok ma is sütni-főzni. ;)))
De ez nekem nem okozhat gondot!!!! ;))))))))))))))))))
Nagyon jó most már egyébként, mert ahogy valamelyik nap egy cikkben is olvastam, bátran látogathatunk akár már éttermeket akármilyen diétát, fogyókúrát követünk is, mert a legtöbb helyen már óriási a választék a liszt és cukormentes ételekből is, nem kell feltétlenül otthon étkeznünk.
Ha jobban belegondolunk, majd mindent el lehet készíteni ezek nélkül az alapanyagok nélkül is, arról nem is beszélve, hogy a magyaros konyhában, amit a mi Családunk imád!, nagyon sok olyan étel van, ami így is , úgy is elkészíthető, így az ízorgiát tovább élvezve, nyugodtan fogyaszthatjuk.
Egy szó mint száz, mehetünk majd'nem bárhova és ehetünk nyugodtan a hasunkat szeretve, s mégis az egészségünket és a kilóinkat is megtartva! S ez jóóóóóóó! ;DDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése