Rozalinda Lelkecske

Apai nagymamámtól kaptam a blog címéül is használt Rozalinda Lelkecske becenevet.

Ezt az oldalt a sütési, főzési, szappankészítési azaz mindenféle alkotási tevékenységem kiírására kezdtem el használni, kiegészítve mindennapjaim élményeivel, lelkem rezdüléseivel.
Most már csak ez utóbbiak teszik ki írásaim nagy részét.

Imádok olvasni, futni, kirándulni, beszélgetni és nevetni!

Szeretem a pszichológiát, a spiritualitást és mindent ami közelebb vihet önmagamhoz.

2012. szeptember 21., péntek

Hamis brassói apró pecsenye



Régen nem tettem fel receptet a gondolataimmal, ami sem azt nem jelenti, hogy nem főztem, sem azt, hogy nem voltak világmegváltó gondolataim, rácsodálkozásaim. Mert voltak!

Épp csak úgy szaladnak az órák, a napok, hogy észre sem veszem...

A hét elején nagyon megkívántam a brassóit, így el is szaladtam a henteshez. Imádom ezeket a kereskedőket! Megkérdezem, hogy melyik húst javasolja a terveimhez. Persze a szűzpecsenyét... ;)) Kérdezem, mi jöhet még szóba. Hát majd' bármi más, de a szűzpecsenye...! Az a hovatovább!

Az ára is a többihez képest. Nem hagytam meggyőzni magam, lapockát vettem. Kértem egy kilót. Kaptam egy kiló negyven dekát... Szerintem a henteseket direkt oktatják, hogy értékesítsenek minél többet. Mintha a péknél kérnél egy zsemlét, majd a pék közölné, hogy kettő lett, maradhat...? Tudom, ősrégi vicc, de ez az ami jól példázza a hentesnél előforduló kalandokat.

Szóval a hússal a birtokomban sétáltam haza és azon elmélkedtem, mivel helyettesítsem a burgonyát... Gondolkodtam a cukkinin, hisz annak nincs túl jellegzetes íze, de nem jó, mert annyira vizes, hogy kellemetlen lenne az állaga... Padlizsán? Nem, valahogy nem találtam jónak. Vettem viszont karfiolt és zellert. A zellert amúgy is imádom, mert annyira sokféleképpen és jól el lehet készíteni!

A brassói azért lett hamis, mert krumpli helyett karfiol és zeller került bele, valamint nem megsütöttem eme zöldségeket, hanem fedő alatt megpároltam. Egy egész karfiolt, egy nagyobb zellert és két egész fej fokhagymát főztem bele. Úgy igyekeztem a zöldségeket és a húsit is finomabbá tenni, hogy kolbászkarikákat sütöttem ki és annak zsírjában sütöttem a húst, valamint a zöldségeket is először külön-külön, majd mikor már mindkettő jó lett, összekevertem őket.

Isteni lett! Legközelebb nem párolom, hanem sütöm a zöldségeket, úgy talán inkább brassói kinézete lesz. 

A gondolatokról csak annyit, hogy folyamatosan hintán ülök. Sokszor fent és sokszor lent... De ha ez nem lenne, uncsi lenne. 

Imádok futni! Imádok főzni és imádom a beszélgetéseket! Teljesen fel tudok töltődni a Hentesnél ugyanúgy, mint a Zöldségesnél, vagy a Pékségben. Barátnőm csodálkozva állapította meg nem is oly rég, hogy én mindenhol csevegek, ismerkedek, de ez annyira jó! Csodákra képes egy pár percnyi kedvesség, figyelem. Jó adni! S jó nagyon kapni is... Lehet csak ezért igyekszem kedves lenni...? Mert ugyanezt akarom magamnak is? Lehet. De, ez baj?

4 megjegyzés:

  1. "Imádom futni! Imádok főzni..." nem inkább imádok futni... nem is ez a lényeg.

    Dolgoztam hentesként... A hentes kereskedő, akikbe az van beleoltva hogy minél többet adjanak el, mert így több haszonra tesznek szert. DE! azért a negyven deka az kicsit sok, és nagyon túl lőtt a kilón... Nem lehet hogy ismeri a családodat, és ezért javasolta? Tudta hogy olyan családod van aki szeret enni, és ezért tudta hogy a 40 deka több az nálatok tuti semmi. :) Minden esetre én maradok a hagyományos brassóinál mert ennyi zöldséget én nem szeretek enni... meg a brassói sztem krumplival jó :) De ez legyen az én véleményem :))

    VálaszTörlés
  2. De...! ;))) Köszönöm Te kis stiliszta! ;D (Javítom is, és senki nem fogja érteni, miért írtad ezt... ;))) ) Ez a bosszúm!

    Teljesen igazad van! Ezért is hamis. Az igazi mindig az, ahogy először eszel valamit. Jelen esetben krumplival. Dehát, az ember lányának muszáj ügyeskednie, hogy szép vékony legyen... Jha, de ezt neked hiába is írom....
    ;)

    VálaszTörlés
  3. Mi ez itt? Bosszú...? Unokatestvér háború? Vagy zavar hogy megjegyzéseket írok? Csak szólj!

    VálaszTörlés
  4. Dehogyis! Sőt! Örülök, mikor látom, hogy megint írt az én drága Öcsikém!!!! ;)))))

    VálaszTörlés