Nagyon korán kezdődött a mai napom! Öt órakor ébresztett a telefonom, emlékeztetve, hogy a futópárom negyed óra múlva vár a ház előtt.... Háááát, nagyon sötét van ötkor! Öt óra kilencig azon tépelődtem, mit írjak neki az sms-ben, amivel lemondom a hajnali kocogást. ;)))
Aztán eszembe jutott, hogy ilyen sötétben talán még nem is futottam, így itt egy újabb ajándék az élettől, egy újabb dolog amit kipróbálhatok! Gyorsan felöltöztem és már mehettem is. Nem mondom, hogy az első méterek könnyen mentek, de miután megláttam a felhős, homályba vesző holdat... már boldogságot éreztem és energikusan, jó kedvvel futottam tovább! Futócsajszim nem is igen értette minek tudok örülni. ;)
Így, hogy korán indultunk, korán is értünk haza, volt időm rántottát készíteni a Családnak! Jó kis kolbászos rántottát.... Hmmmmm! Gyerkőknek felezett zsemlét pirítottam úgy, hogy csak a tetejüket kapta meg a pír, belül pedig puhák maradtak. Jó meleg szilvás teát kaptak mellé a drágáim!
Nekünk reformállandófogyózóknak, a tegnapi magvas kenyérből raktam mellé. Sikerült olyan finom kenyérhelyettesítőt készítenem! Két és fél rész szezámmagot, fél adag tökmagot, fél adag lenmaggal megpirítottam majd összekevertem tojással, sóval és kókuszzsírral, majd megsütöttem! Ez az! A magokat meg kell pirítani mielőtt felhasználnám őket!!! Igen! A lenmagnak elvész az a jellegzetes nem annyira finom nyers íze, míg a szezámmag kifejezetten szalonna ízt vesz fel...! Nagyon finom lett.
Drágám ágyba kapta a reggelit, kávéhelyettesítő finom zöld teával.
Azt hiszem, kezdi megbocsájtani a darás affért... ;))))
Szia Rózsa, nagyon élvezetesen írsz, szeretem olvasni, megfogott a humorod és az akarásod, nem ismerjük egymást, de ez a blog egy nagyon kellemes keresztmetszetet mutat belőled :) Gratulálok a boldog házaságodhoz - biztosan rengeteget teszel érte, hogy így legyen -, a gyermekeidhez és a napi küzdelmeidhez. Nagyon megfogott amit írtál az önbizalomhiányról és mivel anyáink azonos "emlőn" nevelkedtek, így legalább látom, hogy nem egyedi saját esetem, hogy az önbecsülésemet megkeserítette a saját anyám. Perzse nem ítélkezem, hiszen biztosan úgy gondolták, hogy ezzel teszenek nekünk a legjobbat, vagy csak ők sem tudták hogyan kell. Sok sikert neked és követem a blogodat, legyél nagyon boldog.
VálaszTörlésszia Brigitta
Szia Brigi! Köszönöm, sokat jelent, hogy tetszik neked amit írok. ;)))
VálaszTörlésKi tudja, Anyáink mit kaptak... Az a lényeg, hogy mi mást adjunk tovább, megszakítva azt ami esetlegesen nem jó. Próbáltam egy párszor kérdezősködni a gyerekkorukról... de semmit nem mesélt.
Minden emberi kapcsolatért meg kell dolgozni, hát még a Házasságért, Párkapcsolatért... Húúúúúúhhhh! Szerintem nincs tökéletes szorosabb emberi kapcsolat, nincs olyan ahol mindig minden rendben lenne. Igen, minden nap küzdeni kell, de nem rossz értelemben! Szerintem az a jó, ha azt adod amit kapni szeretnél...
Hát bizony! Más jön le rólam, de bizony van bepótolni valóm az önbizalomraktáraim feltöltése terén... ;)))))
Köszönöm még egyszer! Írj ha van véleményed!!!
puszi,R.