Sütőtökös magkenyér

A mai reggelim -sütőtökös kenyérke kolbival,
 füstölt sajjtal és uborkával

Ugyan ezt a kenyeret még tegnap, vagy tegnapelőtt sütöttem, de most jutok el oda, hogy le is írjam hogyan készült. 

Tudni kell rólam, hogy imádom a kenyeret! Nincs is jobb a fehér, puha belű, ropogós külsejű kenyérnél, pékárunál! Nem az édesekre gondolok, hanem a sósakra. Jöhet pogácsa, sajtos croissant, kenyér, kifli és ezek közül is jöhetnek a magos, barna, pici, nagy, stb. Mint Gombóc Artúrnál a csokik. ;) Persze a királyok királya a foszlós belű fehér kenyér... Mikor a Férjemmel megismerkedtünk, s a nagyokat elvittük oviba, volt olyan délelőtt, hogy reggel nyolctól tizenegyig, délig kint ültünk a szalétliben, s falatoztunk. Kicsi sajt, kicsi sonka, teavaj, s jó sok ropogós kenyérke. Enni vagyis inkább mondjuk úgy, hogy tudtunk együtt pusztítani rendesen! ;)))

Mikor 2011. tavaszán nagyszüleim meghaltak, ezzel a gyengeségemmel igyekeztem vigasztalni magam. A húsra akkoriban rá sem tudtam nézni, így azt gondoltam, hogy nem lesz akkora baj, ha a fehérjét is szénhidráttal helyettesítem. Hát akkora baj nem volt... Csak cc. 10 kg ugrott fel pár hónap alatt. Mit nevezünk bajnak, igaz? ;))))

Idén tavasszal elégeltem meg a túlsúlyomat, amit igazából senki sem rót fel nekem, mert valahogy mindenhova jött, így nem volt feltűnő. Bár Bélám átküldött valamelyik nap egy tavaly nyári fotót rólam!? Hát kis híján sokkot kaptam, hát még amikor poénból közölte, hogy felrakta FB-ra. Szóval nem tette szóvá senki, én mégsem éreztem magam jól a bőrömben.

Így kezdtem el nézelődni, mivel tudnék úgy fogyni, hogy közben azért hódolhassak egyik nagy szenvedélyemnek az étkezésnek. Először próbálkoztam az UPDATE-el, majd áttértem a szénhidrát szegény főzésre, étkezésre. Erről szól ugye, a paleo. 

Hazudnék, ha azt állítanám, hogy ezek a "kenyérpótlók", "nemkenyerek" ugyanolyanok mint a bolti finom, fehér kenyérkék, de ha nem úgy esszük őket, jók. Főleg, ha arra gondolunk, hogy célunk van. Egyszerre akarunk lefogyni és enni is. 

Mivel pénteken idén ősszel először vettünk sütőtököt, gondoltam hogy ezt keverek még a tojásos-pirított len-,és szezámmagos elegyhez. Nos. Én nem vagyok egy "verjük fel kézzel azt a tojásfehérjét, az az igaz" háziasszony. Jó nekem a jó öreg robotgép, elektromos habverő! De milyen jó! Ezen a vonalon haladva, elég elhibázott ötlet is volt a sütőtök kézzel való lereszelésének gondolata... Hát nem. Soha többet! Nem érdekelnek a vitaminok, amik sütés közben elvesznek, nem érdekel semmi, hogy én nem fogok többet kézzel reszelni, az fix! Kb. az egynegyedét reszeltem le, mikor már akkorára dagadtak a bicepszeim, hogy bárhol indulhattam volna velük. Így úgy döntöttem, hogy persze, hogy elég lesz ennyi a kenyérkébe, még szép! Nem is kell több. Már hogy kéne!? 

Így azért már jól néz ki...!

A maradékot beraktam sülni a sütőbe és arra gondoltam, hogy este majd sütök belőle valami kis sütikét... Nem kellett. A Férjem és Simi megették. ;))))

A sütőtökös kenyérke sütőtökös lett. Mármint az íze. Nem rossz...., csak nagyon messze van a jótól. Mármint a boltitól... Megpirítva pirítósnak egyébként egész jó, csak az a fránya sütőtök íz ne lenne! ;)))

De ha arra gondolok, hogy ez nem hizlal, nincs tele mindenféle adalékanyaggal, tartósítóval és egészséges és serkenti az emésztést és, és, és... Még akkor is a fehér kenyeret látom... ;))))))))))))

Na, de! Itt jön be az emberi mivoltunk, az oly sokszor hangoztatott pozitív megerősítések egyike. Fejben dől el minden!

Szeretem a sütőtökös kenyeret! Sőt! Kívánom! Sosem kívántam még ennyire semmit...! 

?! ;))))))))))))))))))))))))