...Ülök a kádban, s egyszerre érzem a bőrömön, h milyen forró a víz és az orromban a felfelé szálló levendulaolaj erős illatát. Kezemben egy nagy bögre gőzölgő zöld tea.... Ebben a pillanatban azonban visszaránt Futótársam hangja és azt látom, hogy újabb brutál emelkedő magasodik előttünk. Keserűen rájőve, hogy bizony milyen messze van még a verseny végét követő lazulás, a következő csipkebokorról szakítunk egy pár bogyót. Ahogy ezt rágom és egyszerre érzem a bogyó húsának puhaságát a magok keménységével szemben, eldöntöm, hogy a hazaérkezést követő légkésőbb 8. percben a kádban fogok ülni.
Mikor elhatároztam, hogy indulok ezen a versenyen nem tudtam, hogy ekkora (300 m) szintkülönbség lesz... De lehet jobb így... :)
Sokkal jobb! Örülök, hogy elmentem, mert újra legyőztem a lustaságot, tettem valamit az egészségemért, fejlesztettem a kitartásomat és ismét találkoztam valakivel, akivel két éve pár hónapig egy suliba jártunk, majd miután én kiléptem, nem találkoztunk.
Pár hónapja egy ugyancsak ilyen rendezvényen futottunk össze, s most megint! Ő ugyan gyorsabban fut mint én, de vagy miattam vagy a bátran elénk magasodó és alattomosan húzódó emelkedők miatt, hátra maradt velem.
Közös futásunk közben terelődött a szó a finomabbnál finomabb étkekre és ezzel kapcsolatban arra, hogy hogyan lehet úgy jót és jól enni, hogy az ne épüljön be egyből úszógumi, narancsbőr és egy újabb hurkácska formájában egyre tökéletesedő testünkbe. :)
A hétvégi sütikről meséltem neki. Az egyiket Simikém dobta össze még pénteken. Ő hét éves, de imád alkotni! Adtam neki 20 dkg kókuszreszeléket, 20 dkg darált mandulát, 2 dl kókuszzsírt, édesítőszert és rumaromát. Ezeket a kis kezeivel jól összekeverte, majd ezt követően hűtőbe tettük. A kókuszzsír ami a hidegben összeáll, kis idő letelte után össze is kapta a sütit, így már tudtuk is szelni... Isteni lett! <3 Gyors, egyszerű és mennyei!
Ugyanezen az elven haladva könnyű elkészíteni a "sportszeletet" is. Darált mandulát (20 dkg), fele annyi darált diót, három evőkanál holland kakaóport keverünk össze rumaromával, édesítőszerrel és tejjel valamint kókuszzsírral. Amikor belesimítottuk egy kisebb tepsibe, készítünk rá csokibevonatot édesítőből, holland kakaóporból és kókuszzsírból. Ráöntjük és hűtőbe rakjuk. :) KÉSZ!
Tegnap este mikor vártuk haza a Férjemet, nagyon megkívántam a pogácsát. Mivel délelőtt voltunk vásárolni, volt itthon juhtúró is! :) Fogtam húsz dekát és összekevertem húsz deka darált mandulával, tizenöt deka darált napraforgó maggal, és egy sütőporral. Vizes kézzel gömböket formáltam belőlük és sütőpapírra ültettem őket. A felébe füstölt sajt rudacskát szúrtam, míg a másik felére köménymagot szórtam! 220 fokon addig sütöttem míg pirosak lettek. Ismét nagyon finom lett, s a köménymag....! Húúúú, hát az valami csoda!!! Valami pazar a juhtúró és a kömény íze együtt...!
Ezt a pár receptet ígértem neki, miközben róttuk a kilométereket. Összesen 19,7 -t. Az emelkedők miatt két és fél órát futottunk, így ahogy hazaértem, egyből beültem a már fentebb leírt forró és illatos fürdőben egy zöld teával...! Ugyanolyan boldogságot okozott, mint amikor elképzeltem futás közben...! Apróság, de a fáradtságot és a hideget követően a maximumot nyújtotta! 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése