Az egészség blokkot Péter úgy kezdte, hogy gondoljuk át, mennyire vagyunk elégedettek magunkkal. Első sorban a külsőnkkel. Úgy teljes egészében. S csak magunkat nézzük. Ne azt, hogy ez vagy az, hogy néz ki. Azt vegyük csakis figyelembe, hogy mi milyenek vagyunk. Ne hasonlítgassuk magunkat másokhoz.
Van a Csajokkal (hatan vagyunk a "Csapatban") egy közös kommunikációs csatornánk, ahol írogatunk egymással. A napi eseményekről, pasikról, sportról, lelki dolgokról, minden ilyesmiről. Tegnap érdekes mód pont ez volt az egyik fő téma. Az, hogy kell-e máshoz hasonlítani magunkat. S volt közöttünk olyan akinek meggyőződése volt, hogy igen. Mert akkor láthatjuk, hogy mi vékonyabbak/edzettebbek/szebbek/fittebbek stb. vagyunk. Én erre viszont azt mondtam, amit már az előadáson is hallottam, hogy ez talmi öröm. Mert ne hasonlítgassuk magunkat. Nem ad valós képet! Ha egy gyengébb/csúnyább (mert csajok vagyunk! :) ) vagy kövérebb nő lesz a kiindulási alap, azzal nem látunk igazi képet. Lehet mindig is olyan volt. Vagy ha pedig egy igazán szép és izmos és fitt csajszihoz, akkor pedig ott van a kisebbségi érzés. Az, hogy Te jó ég, hol vagyok én Őhozzá. Egyik sem visz előre. Míg az első hamis önbizalmat ad, a másik összetöri azt is ami volt.
Ezen a területen is az egyetlen amivel foglalkozni érdemes, az saját magunk. A saját testünk. Milyenek voltunk mondjuk öt éve. Csakis ez számít. Csakis az, hogy magunkhoz képest milyen irányba fejlődtünk. Egészséges a kinézetünk? Vékonyak vagyunk, vagy kövérek? Vonzóak vagy szürke kisegerek?
A külső megjelenésünkön túl pedig ami egy fokmérője az egészségnek, az a testsúlyunk. Azt érdemes megvizsgálni, hogy a valódi súlyunk az úgynevezett ideális testsúly +/- 5 kg -os határán belül mozog-e. Azt, hogy sportolunk-e minimum heti háromszor egy órát. Azt, hogy megvan-e a napi 7-8 óra alvás. S végül azt, hogy egészségesen étkezünk-e. Mert ezek azok amik mind a testünk külső megjelenésében, mind a belső működésében is igen erősen számítanak. Bejöhetnek még egyéb tényezők is,mint például a lelki egészség, de ha ezek rendben vannak, igazán nagy problémák nem jelentkezhetnek.
Amit ki lehet tűzni célként és érdemes is foglalkozni vele, a megfelelő folyadékbevitel napi szinten. Ez lehetőség szerint a 2-3 liter víz. Ez a legjobb. Bevallom őszintén, nekem karcos valahogy a víz. Imádom a teákat, én leginkább azt iszom. A zöldtea számomra a favorit! Ahogy reggel felébredek, az az első, hogy vizet melegítek (a tűzhelyen és nem mikróban!) és áztatom a teafüveimet. Most Karácsonyra kaptam gyógynövényeket is, amiket kedves Barátnőm szedett vidéken, azokat is nagyon szeretem. Ezekbe kis mézet és aszkorbinsavat teszek és már iszom is. Ilyen lehet a kávéfüggőség is. :) Imádok reggel forró teával indítani. De mint tudjuk, a tiszta víz lenne az igazi. Mondogatom is magamnak, hogy örömmel és szívesen iszom vizet.... még nem hittem el és őszintén szólva csak a mondogatásnál tartok...
A sport az étkezés mellett az, ami a testsúlyunk alakulásában felelős. S ne csak a külső megjelenés miatt nézzük a testsúlyunkat, mert ennél sokkal fontosabb az egészség. Nem lehet cél 40 kg-osnak lenni, csak azért, hogy jól nézzünk ki (?!), mert mondjuk én, 168 cm magassággal és ezzel a súllyal kifejezetten beteges lennék. Itt is érdemes csak magunkat nézni. A mérleget talán el is felejteni. Évek óta nem mértem magam. Úgyis érzem, hogy híztam-e vagy éppen ideálisnak érzem a testem. Nálam nagy fokmérő a hasamon lévő zsírmennyiség. Valami olyasmi mint a férfiaknál, hogy látják e a hasuktól a.... hát tudjuk mit. :) Nekem persze csak a terhességem alatt volt akkora hasam, de most azért ahogy általában fürdés közben letekintek, számít, hogy mekkora az úszógumi ami előre buggyan. Ez nálam egyenes arányban van az elfogyasztott császárszalonna/nutella és futás mennyiséggel.
Ugye mostanában azt hallani, hogy a jó kis zsíros ételek, amikért én képes vagyok megveszni, mint például a kolbász és a szalonna, rákkeltőek. Rákkeltőek! Na, persze! Tuti nem! Ez egy orbitális baromság és kikérem magamnak! Ezek igenis a legeslegjobb kaják és ha megfelelő mozgással ellensúlyozzuk a kalóriatartamukat, még csak nem is hizlalnak. Persze tudni kell különbséget tenni az ízfokozókkal és gyors "füstöléssel" készült nagyipari és a valódi házi, megfelelő módon készült termékek között. Ez utóbbiak biztos hogy nem károsak. Szóval megfelelő mozgással párosítva azt gondolom, hogy bátran fogyaszthatóak.
Egy szó mint száz, érdemes nem a nagyipari termékeket fogyasztani, amik tele vannak ízfokozókkal, tartósító-, és egyéb műanyag szerekkel, hanem a friss, alap dolgokból összeállított ételeket előnyben részesíteni. Persze mondhatni, hogy nincs idő főzni, meg kedv meg stb. De ha most nincs idő magunkra, az egészséges(ebb) ételeket elkészíteni, vagy a mozgásra, később nem fogják megkérdezni, hogy van-e időnk a betegségre. Az már nem opcionális....
Éppen ezért tűztem ki célul a heti 4-5 óra testmozgást, s nem a konyhába való kisétálást értem alatta, hanem az én esetemben a futást és az egészségesebb táplálkozást. A császárszalonnához hagymát, illetve idényzöldséget fogyasztani, a nutellához vizet inni, kész kajákat nem venni és naponta minimum egyszer idénynek megfelelő nyers zöldséget és gyümölcsöt fogyasztani. Ami rettenetesen káros és hizlal is szerintem az a fehér lisztes pékáru. Na azt nullára csökkenteni. A súlyommal (mivel nem mérem) nincs problémám, de akkor is érzem, ha sok ilyet eszem, hogy nem jó. Azt gondolom, hogyha az előzőek mellett megiszom a 2-3 liter folyadékot is majd, továbbra is teljes egészségnek örvendhetek.
S már csak egy összetevője lehet az egészségnek, azt pedig Popper Péter fogalmazta meg: "A vidámság és a jókedv a legerősebb fegyver a betegségek ellen!"
Úgyhogy együnk jókat jókedvvel és fussunk nevetve, hiszen "az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése